E kies hazában két dologról szinte minden férfiember valamilyen okból azt képzeli, hogy ért hozzá; a fociról és a főzésről. Némelyik ezt hiszi a Nőkről is. Namost itt fociról biztos nem lesz szó. Itt kérem főzés lesz, az életnek az ő élvezete és az ezzel kapcsolatos gondolatok megosztása. Persze, hogy én is azt hiszem...
2010. február 21., vasárnap
Avocado dip szalonnaropogóssal mártva, pirítóst meg harapva - Dip I.
A gasztronómia iránti vonzalom az anyatejjel jött - ízlett - aztán Anyámat nyolcéves koromban
megleptem lángossal, erre ő csak annyit mondott könnyes szemmel; köszönöm fiam. Három
napig súrolta a falról a rászáradt tésztát, újra kellett festetni és az olaj csak azért nem gyulladt fel,
mert elaludt a gáz. Aztán később már a tea is ment.
Igazán Nagyanyám oltotta belém a főzés iránti szenvedélyt, utánozhatatlan madártejével; valószínűtlenül könnyű, fehér habok vaníliás, érettsárga óceánon... hogy ezt hogyan és hogy a mai
napig se olyat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése